Visszértágulat

A visszérbetegség kialakulása

Visszérnek nevezzük a vénákat, amelyek a hajszálerekből a szív jobb oldaláig szállítják az oxigénben szegény vért. Annak érdekében, hogy a gravitáció hatására a vér ne visszafelé áramoljon, a vénák falában apró billentyűk vannak. Ezek gátolják meg ezt a visszaáramlást. A visszerek anatómiájáról és szerepéről bővebben itt olvashat.

A visszérbetegség ezeknek a vénáknak, visszereknek a különféle megbetegedéseit jelenti.

Visszértágulat

A leggyakoribb visszérbetegség a visszértágulat, amely leginkább az alsó végtagokon jelenik meg.

A visszér (véna) fala különböző hatások eredményeként idővel meggyengülhet, elveszítheti rugalmasságát. Ebben az esetben a vér visszaáramlását biztosító billentyűk eltávolodnak egymástól, nem érnek össze, és a vér visszazuhan a visszérben a nyitott billentyűkön keresztül, pangást okozva ezzel az érintett területeken. Ez növeli a nyomást a visszér ezen részén, mely nyomástól a véna fala egyre jobban elvékonyodik, tágul, majd egyre kanyargósabbá válik.

A kitágult vénában a vér áramlása lelassul, a végtagokban reked, ahol megemelkedik a vénás nyomás, ennek következtében nem csak a főtörzs, hanem a visszér oldalágak is tágulni kezdenek.

A folyamat során a visszér fala is átalakul. Az egészséges visszér falában simaizomsejtek találhatóak, amelyek tartást, tónust biztosítanak az érfalnak. A tág visszér fala átalakul, a simaizomsejtek helyett kötőszöveti sejtek jelennek meg. A visszértágulat (köznyelven visszeresség) a vénáknak, azaz a visszereknek ezt a kóros kitágulását jelenti.

A kitágult, kacskaringós vénák már nem képesek hatékonyan visszajuttatni a szén-dioxiddal, salakanyagokkal telített vért a szívhez, rontják az érintett végtag vérkeringését. A szövetek közötti térben rekedő méreganyagok gyulladásos folyamatokat indítanak el. A gyulladás nyomán lábszárfekély is kialakulhat. A kitágult erek kedveznek a vérrögök kialakulásának is, így a visszértágulat súlyos esetekben szövődményként akár trombózist is okozhat.

A visszértágulat kialakulásában több rizikófaktor is szerepet játszhat. Az öröklött hajlamon túl ilyen például a mozgáshiány vagy az ülő foglalkozás. A kiváltó okokról és kockázati tényezőkről bővebben itt olvashat.

 

VISSZÉRVONAL: Dr. Szabó Attila visszér-specialista ajánlásával.

Kérdése van?

  • * Részletes adatkezelési tájékoztatónkat a következő linkre kattintva éri el: Adatkezelési tájékoztató

Kapcsolat

Magyarország egyedülálló visszérbetegségekkel kapcsolatos információs vonala 9-17 óra között normál tarifával hívható.

06-30-9-886625

06-1-3-886625