Visszértágulat

A visszerek anatómiája

A visszér rendkívül fontos a szervezetünk, egészségünk szempontjából. A köznyelv tévesen a visszeret a visszértágulattal, visszérbetegséggel azonosítja. Pedig a visszér, más néven véna, vivőér, amely a szövetek felől szállítja az oxigénben szegény vért a szívbe. Azért, hogy a gravitáció hatására a vér ne zuhanjon vissza, billentyűk alakultak ki az érfalon. Ezek a billentyűk, és a mozgás közben létrejövő izompumpa akadályozzák meg, hogy a vér a vénákban visszafelé áramoljon.

A visszeres keringés a végtagokon több síkban, több szinten történik:

1. szint:  Mélyvénák: ezek az izmok között találhatóak és a vénás keringés közel 90%-át bonyolítják.

2 szint:  Felületes vénás törzsek: az izmokat körülvevő pólyák felett futnak. Ezen belül két törzset különböztetünk meg:

  • A nagyobb (latin neve: vena saphena magna) a belbokától fut a lágyékhajlatig, ahol becsatlakozik az izmok között futó mélyvénába.
  • A kisebbik (latin neve: vena saphena parva) a külbokától fut a térdhajlatig, ahol ugyancsak a mélyvénába ömlik.

A felületes visszereket az ún. perforáns vénák kötik össze a mélyvénákkal.

 

A felületes visszerek több típusból állnak:

  • A már említett törzsvénák;
  • Ennél általában felületesebben futnak az oldalágak;
  • Közvetlenül a bőr alatt található kis visszerek a reticularis vénák;
  • Szintén a bőrben futó kapillárisok, amelyek normális állapotban nem látszanak, de kitágulva ezekből lesznek a hajszálerek – telangiectasia.

A visszértágulat a vékonyabb és vastagabb vivőereknek a kitágulása. Ennek kialakulásáról itt, a kockázati tényezőkről itt, a műtéti eljárásokról itt olvashat bővebben.

Kérdése van?

  • * Részletes adatkezelési tájékoztatónkat a következő linkre kattintva éri el: Adatkezelési tájékoztató

Kapcsolat

Magyarország egyedülálló visszérbetegségekkel kapcsolatos információs vonala 9-17 óra között normál tarifával hívható.

06-30-9-886625

06-1-3-886625