Kockázati tényezők

Genetika, hajlam

A visszértágulat kialakulásában fontos szerepe van a genetikai tényezőknek. Erős családi hajlam mutatható ki a visszérbetegségre, elsősorban a nőknél, de a férfiak is gyakran öröklik a betegséget. Akik ezzel a hajlammal születtek, azoknál hamarabb alakul ki visszeresség, különösen, ha megerőltetik az ereiket, tartós állás vagy ülés, esetleg nehéz tárgyak emelése, nagy fizikai megterhelés, megerőltető sporttevékenység következtében. A megerőltető sport káros, míg a végtagok keringésének visszaállítását, erősítését segítő sporttevékenység nagyon hasznos a visszértágulatok megelőzése és kezelése szempontjából.

Életkor

Az életkor fontos tényező a visszértágulat kialakulásában, hiszen a kor előrehaladásával az izmok, a sejtek, a szövetek, így a véna is elveszti rugalmasságát. Ennek következtében az érfal meggyengül, a visszér kevésbé képes hatékonyan a szív felé áramoltatni az elhasznált vért.

Nőknél gyakoribb

Több, mint kétszer annyi nő érintett a visszerességben, mint férfi. Ez főként a kötőszövetek és a vénafalak gyengébb állapotával magyarázható. Emellett a női hormonok is fokozzák a visszerességet. Éppen ezért (különösen hajlam esetén) érdemes jól megfontolni hormontartalmú készítmények (például fogamzásgátlók) szedését.

Terhesség

Sok nőnél a várandósság idején alakulnak ki a visszerek. Ez egyrészt a hormonális változásokkal magyarázható, hiszen a megnövekedett ösztrogénszint hatására csökken az érfalak rugalmassága, nő az áteresztőképességük, így nagyobb eséllyel alakul ki a végtagokon vizenyő. Másrészt a magzat pozíciójától függően elnyomhatja a medencei ereket, így pangást okozhat a láb vénáiban.

Tartós végtagpozíció

Azok a pozíciók, melyek gátolják a folyamatos érátáramlást (pl: ülő foglalkozás, helyhez kötött álló foglalkozás), illetve azok a helyzetek, melyek hosszan mozdulatlanságra késztetnek (pl: hosszú üléshez kötött utazás) fokozzák a visszeresség kialakulásának kockázatát. Ennek oka, hogy a sokáig egy pozícióban lévő végtagban lelassul a vérkeringés, a vér pangani kezd az erekben és emiatt megváltozik az érfalon belül a nyomás.

Mozgáshiányos életmód

A mozgás amellett, hogy erősíti, rugalmasan tartja az érfalat, az izompumpa segítségével gátolja a visszérben a vér visszaáramlását is. Fontos azonban, hogy ne megerőltető mozgásformát válasszon a beteg. A javasolt és nem javasolt mozgásformákról bővebben itt olvashat.

Túlsúly

A túlsúly több szempontból is káros az erek, így a visszerek, vénák falára. Egyrészt a túlsúllyal járó terhet egész nap cipelni kell, ami nagyon megerőltetően hat az érrendszerre. Másrészt az elhízás során a zsírpárnák összenyomhatják a hasüreg vénáit, amitől nőhet a lábakra terhelődő nyomás. Harmadrészt gyakori fogyókúra esetén az elhízás-lefogyás gyakori váltogatása (a “jojó efektus”) a vénákra, az érrendszerre hasonlóan hat, mint a fizikai túlterhelés.

Dohányzás

A dohányzás a visszerek kialakulása szempontjából az egyik legfőbb rizikófaktor, hiszen ronthatja az erek rugalmasságát.

Baleset

Baleset következtében a visszerek folytonossága megszakadhat, ilyenkor hegesedési folyamatok alakulhatnak ki, melyek fokozzák a visszeresség kialakulásának lehetőségét.

Betegségek

Vannak olyan betegségek, melyek nagymértékben hozzájárulnak a visszérbetegség, visszértágulat kialakulásához. Ilyen a korábbi mélyvénás trombózis, az ízületi betegségek, az érszűkület, és bizonyos anyagcsere-betegségek (cukorbetegség).